Anya(g)i Ambíciók

MERSZ?

Húgom tegnap ünnepélyesen megalapította a MERSZ-et. Utólagos engedelmével nyilvánossá és nyílttá teszem, mindenki csatlakozhat, aki úgy érzi, Márai Sándor helyette is megfogalmazta, mit jelent a Március:              Nagyon boldog vagyok, hogy még egyszer megéltem érkezésed, Március! Az influenzán át gázolunk feléd, a tél dögvészén, a sötétség alvilági birodalmán át. Mint aki tárnából, bányalégből érkezik, sáros… Tovább »

Hajamnál fogva is!

Eltelt hát a szépreményű november és december. Vége lett 2014-es évnek is. Már nem “fáj” a visszatekintés, de elárulom, kedves naplóm, a boldog advent alatt én hetekig magam alatt voltam, esténként sokszor sírtam – fáradtságtól, kimerüléstől, tehetetlenségtől, bosszúságtól – de legtöbbször az “elvesztegetett évekért”, a soha vissza nem térő “fiatalságomért”, a soha meg nem valósuló… Tovább »

Mi tesz boldoggá?

Most, hogy anyai életem leghosszabbra nyúlt nyári szünete után úgy néz ki, hogy végre újra lélegzethez jutok, elhatároztam, hogy jó nagy levegőt veszek, és röpke tizenegy év “kismamaság” után újra fókuszba helyezem a saját igényeimet. Az összes gyerek intézménybe kerülése (és a színészpalánták szülőtpróbáló próbaidőszakának vége) révén felszabadult délelőttjeim és féldélutánjaim során  a megsokszorozódott szabadidőmben… Tovább »

Közhasznúsági jelentés és nyilatkozat repülőrajttal

Makovecz Imrétől hallottam egyszer egyik interjújában, hogy a legfőbb múzsa a HATÁRIDŐ. Azóta is egyik kedvenc mondásom, ha megint elsz@rakodom az időm :). A megállapítás igazát nagyon sokszor tapasztaltam, de hogy mekkora ereje van vészhelyzetben, azt magam sem gondoltam volna. Ahogy már írtam, feledhetetlen római utunkat enyhén beárnyékolta az otthon tornyosuló, ránk váró határidős tennivalók… Tovább »

Megéri másnak lenni?

A KismamaCompany-vel azt hiszem sikerült megint beletrafálnom valamibe. 🙂 Valamibe, ami megint más lett. Meghökkentő és egyben megosztó. Mondhatom, senki nem erre számított. Sokaknak előre beindult a fantáziája. Mindenki valamilyen elvárással iratkozott fel. És szinte senki nem azt kapta, amire várt! 😀 Van, aki negatívan csalódott és nem tart velünk, van, aki pozitívan csalódott, és… Tovább »

A mosoly olyan görbe, ami mindent kiegyenesít

Ilyen emberré kellene válnunk! – találtam Mátyás Anita blogjában. Hát, játsszuk azt, hogy megpróbáljuk! 😀 Azóta sokszor megnéztem – mindig jókedvre derít, és ad egy pozitív löketet! Szeretettel: (Ha még nem tetted, iratkozz fel a blogértesítőmre, hogy azonnal értesíthesselek a legújabb bejegyzésemről! kattints ide!)... Tovább »

Te estél már pofára a cél előtt?

Általános iskolás koromban középtávfutó voltam. Inkább “ezerötös”, de “négyszázban” is sokszor indultam városi és megyei versenyeken. Mindig nagyon izgultunk a sorsoláson, ki ki mellett, melyik pályán fog futni, kivel kerülünk egy csoportba, sikerül-e nyerni, dobogóra kerülni… De azon sosem izgultunk, hogy beérünk-e a célba. 1500-on több aranyat is szereztem, de négyszázon sosem nyertem. Volt két… Tovább »

Benne voltam a tévében! :)

Kaposvárimamiként meghívtak a helyi tévébe. A Kapos TV riportja a műsor 25:48 percétől látható 🙂 A videóhoz kattints a képre! A népszerűsítés érdekében mindent bátran be kell vállalni… Akkor is, ha az új helyzet kényelmetlen. (Bár  én már ugye debütáltam a Duna TV-n) Utána ráér az ember azon izgulni, hogy megfelelő módon tudja kommunikálni a… Tovább »

Álmok, célok… Itt a vége…?

Bár nem az esetem sem ez a modern amerikai számítógépes animáció, sem a stílus, a tartalom azért elgondolkodtató. Azért jutok mostanában ilyen ritkán a blogíráshoz, mert azon dolgozom, hogy véletlenül se járjak így: (Kattints a képre a videóhoz! 6 perc) Te mit gondolsz? Szeretettel: (Ha még nem tetted, iratkozz fel a blogértesítőmre, hogy azonnal értesíthesselek… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!