Akkor szép a huszár,
ha felül a lovára,
rávágja a csákóját a büszke homlokára,
rávágja a csákóját a két fekete szemére,
hogy ne lássa senki, hogy hull a magyar huszár könnye.
Hull a huszár könnye a lova sörényére,
lova sörényéről meg lepereg a földre,
sirathatsz galambom, mer el leszel felejtve,
piros rózsát nem teszek a rezes csákód elejébe.
Hallgasd meg itt:
Ifjú Muzsikás-Ifj.Csoóri Sándor
(A bejegyzést húgomtól loptam 🙂 )
Ezt a képet innen: http://www.sonline.hu/galeria/37313
(Misi fiam fönt huszár, itt a zöld mellényes vitéz, mellette Zente unokaöcsém díszeleg.)
