First Lady?? Nem a Fehérházban, csak Szennában! 🙂 A válasz egyszerűnek tűnik: azért, mert Norbi végül nem lett polgármester (bár városból kiköltözött “gyüttmentként” szép eredményt ért el). Valójában a kérdést úgy kell értelmezni: Mi az oka (és egyben célja) annak, hogy nem lettem polgármesterné?:) Én hiszek a sorsban, vagy nevezzük “életfeladatnak”, aminek beteljesítése felé tart… Tovább »

Munkaviszony– milyen ronda szó… Abszolút negatív rezgésű, legalábbis az én fülemnek, de  (még) nem vagyok szakértő, mint Manita… (de tőle most Te is megtanulhatsz olvasni a szavakból, számokból az őszi 1-1 napos  Névelemzés és számmisztika tanfolyamain – ez itt a reklám helye 🙂 mert az én olvasómként még kedvezményt is kapsz, ha beírod a kupon… Tovább »

Hej, de más innen a kilátás! Mármint az utazócirkusz karavánja ablakából… Merthogy utazom. Egyszerre több kocsin, hangzavar és kisebb káosz közepette, s most úgy érzem, kicsit bent rekedtem a “rácsos kocsiban”… Bár félig-meddig önszántamból szálltam fel rá, (döntésem okait részletesen ecseteltem korábban), nem szégyellem bevallani, hogy most, másfél hét tanítás után úgy érzem, elég messzire… Tovább »

Mi a különbség a sodródás, a könnyebb út választása, elveink feladása, és a “jelek” felismerése, a megindokolható elengedés, az adódó lehetőségek kihasználása között? Ugyanazt a dolgot, ugyanazt a döntést két oldalról is szemlélhetjük. Hogy ne legyek túl filozofikus, már most elárulom, miről is van szó. Hoztam egy döntést, amiről még múlt héten is azt hittem,… Tovább »

Az üzleti gondolkodás-módhoz és a sikeres vállalkozás vezetéséhez hozzá tartozik, hogy döntenünk kell. De mi alapján? Az üzleti életben ez nem lehet kérdés – ezt most már jól látom. Ha az érzelmeink túlságosan dominálnak egy üzleti döntés meghozatalakor, akkor nagy az esély, hogy számunkra egy valójában kedvezőtlen helyzetbe kerülünk. Ha viszont pusztán az értelmünkre, a… Tovább »

Szakad az eső… Mégis délelőtt a városban voltam. “Ügyeket intéztem.” Tesco-s bevásárlás, posta, bank, munkahelyen adóbevallással kapcsolatos papírok, tankolás, pár telefon. Egy óra alatt mindennel végeztem!! Hogyan csináltam? Hát persze, hogy gyerek nélkül! 🙂 De nem volt ez mindig így, sőt! Nekem is újdonság, hogy mindez után még marad időm blogot írni… Persze mindazt, amit… Tovább »

 Egy hete írtam az utolsó bejegyzésem… Nagyon bosszant! Mégis ez maradt minden nap legutoljára… Pedig nem lazsáltam, csak megint “háttérmunkát” végzek. Melyik híres ember is mondta, hogy ha egy napja lenne megvalósítani egy új dolgot, akkor 23 órán keresztül tervezné, és egy óra alatt megvalósítaná… Valahogy így vagyok én is… Tervezek, újratervezek, átgondolom, átvariálom, még… Tovább »

Biztosan te is észrevetted már, hogy az internet (és az “offline” világ is) tele van sikeres, aktív, kreatív és munkájukban termékeny kismamákkal, sokgyermekes családanyákkal. Blogolnak, alkotnak, lendületesen vezetik a vállalkozásukat, s mindeközben jut idejük és türelmük a családjukra, megőrzik jókedvüket és lelkesedésüket, mosolyogva, könnyedén veszik az akadályokat, vagy nincsenek is akadályok előttük. Minden elismerésem az… Tovább »

Kompenzálandó a csillagok-adta jellememet (ikrek vagyok:) ) még novemberben kinyomtattam és kitettem a szobám polcára Donald Trump ingatlanmágnás Top 10 Sikertippjét, amire Mátrai Szilárd blogján akadtam rá véletlenül. Elég férfias hozzáállás, de azt hiszem, erre szükség is van ahhoz, hogy ki tudjunk tartani a “nehéz időkben.”  Nagyon erőteljes, lelkesítő szavak, Trump borzasztó sikeres, gondoltam, biztos… Tovább »

Talán te is olvastad Varga Katalin kisregényét gyerekkorodban, s emlékszel még, mi a boncaság. Én épp egy hete vagyok lázas beteg. A család többi tagja felváltva egy-két napig szolidarított velem, ők ennyivel megúszták. Én elkaptam Marci fiamnak valami gyerekbetegségét, ami iszonyú fájdalmas, hólyagos szájfertőzéssel, és hosszan tartó magas lázzal jár. Tehát csak enni és járni-kelni… Tovább »